A Nyírségvíz Zrt. 1996 októberében alakult. A majdnem 400 főt foglalkoztató részvénytársaság vezetékes vízellátó szolgáltatását közel 211 ezer ember veszi igényben és 130 ezerre tehető a csatornahálózatra csatlakozott fogyasztók száma.

Fő tevékenység: lakossági és közüzemi fogyasztók vízellátásának biztosítása, illetve a keletkezett szennyvíz környezettudatos kezelése és visszajuttatása a természetbe

Megoldandó probléma: a teamek munkájának támogatása, mérőszámadatok egységes kezelése, hulladék-nyilvántartás és adatszolgáltatás biztosítása

Megoldás: karaDox™ Team, Adatbank és Környezetirányítási modul

Egy-egy nagyobb cél elérésére a cégen belül úgynevezett teamek alakulnak, melyek indulásakor és a projekt lezárásakor jegyzőkönyvek készülnek. Ezen jegyzőkönyvek – melyek tartalmazzák a célokat, tagokat, az elérendő eredményeket, a megvalósítási terv ütemezését és a tervezett költséget – valamint az egy-egy team-ülésről készültek a karaDox™ Team moduljában kerülnek rögzítésre, melynek köszönhetően nemcsak a feladatok generálódása, hanem az erőforrás-kihasználtság is nyomon követhetővé válik.

Az adatbank modul bevezetésének célja, hogy a mérőszámadatok – függetlenül attól, hogy belső vagy külső forrásból származnak – egységes nézőpont szerint legyenek rögzítve, tárolva és riportolva. Az adatáramlás folyamatában biztosítva van, hogy az adatok betöltődjenek az OLAP adatbázisba is, ahol a fajlagos adatok is kiszámolásra kerülnek, valamint minden mérőszám területileg, és időben már agregálva rendelkezésre állnak.

A karaDox™ Környezetirányítási moduljának bevezetésével megoldottá vált a különféle – veszélyes és nem veszélyes – hulladékok nyilvántartása (a hulladék törzsadatai, kezelésének módja, telephelyre vonatkozó információk, ki- és beszállítások mennyisége stb.) és a hatóságok felé küldendő adatszolgáltatások biztosítása. A modulban kezelve van a használt technológiák környezeti hatásainak felmérése, környezetterhelési szempontból való dokumentálása is.

Esettanulmány

A KARÁDI 2008. júniusának közepén bevezette az karaDox SP szoftverrendszer Team, Adatbank és Környezetirányítási modulját a Nyírségvíz Zrt.-nél

Az implementáció menete:

  • 1. SpecifikációkészítésAz karaDox SP szoftverrendszer implementációjának első lépéseként részletes specifikáció készült, amely a paraméterezés és fejlesztés megkezdéséhez és kivitelezéséhez szükséges részletes és hiánytalan információkat tartalmazta. A KARÁDI a részletes specifikációt a Nyírségvíz Zrt. szakértőivel – kiemelten a Funkcionális Felelős közreműködésével – történő folyamatos konzultáció mellett készítette.
  • 2. Részletes ütemtervkészítésA Specifikáció alapján a KARÁDI részletes ütemtervet készített, melyben az elvégzendő feladatok, a hozzájuk tartozó felelősök és határidők szerepeltek.
  • 3. Rendszerparaméterezés és fejlesztésA Specifikáció alapján a szükséges fejlesztéseket és beállításokat végezte el a KARÁDI.
  • 4. Telepítés tesztelésreA KARÁDI a teszt Architektúrára telepített a Nyírségvíz Zrt. részére. A tesztelésre történő Telepítés helye a KARÁDI Informatikai Központja volt. Ezt követően került sor a Teszt Rendszer beállítására, paraméterezésére, beüzemelésére a Nyírségvíz Zrt. igényei alapján, a KARÁDI Informatikai Központjában.
  • 5. Megrendelői TesztA teszt adatbázis létrehozását követően a Nyírségvíz Zrt. elkezdte a funkcionális tesztet, mely során meggyőződött a Teszt Rendszer a Specifikációnak megfelelő hiba- és hiánymentességéről.
  • 6. Az Éles Rendszer telepítéseA Tesztelés lezárását követően a KARÁDI az éles Architektúrára telepítette az Éles Rendszert. A telepítés után a KARÁDI paraméterezte és beüzemelte az Éles Rendszert.
  • 7. AdatfeltöltésA paraméterezett, interfészekkel összekötött és beüzemelt Éles Rendszerbe a KARÁDI betöltötte a törzsadatokat és valós adatbázist hozott létre.
  • 8. Átadás-átvétel Üzemi HasználatraAz adatfeltöltést követően a Felek átadás-átvételi eljárást tartottak. A teljesítés igazolása illetve a Rendszer átadás-átvétele a Nyírségvíz Zrt. részéről elfogadott és hitelesített Modul, illetve Rendszer átadás-átvételi jegyzőkönyvek aláírásával történt meg.
  • 9. OktatásA KARÁDI a Rendszerre vonatkozóan, az ütemtervnek megfelelően, a Dokumentáció alapulvételével felhasználói oktatást végezett.

A bevezetésre került modulok funkcionális leírása:

Team modul:

Egy-egy nagyobb cél elérésére a cégen belül úgynevezett team-ek alakulnak, ennek megalakulásakor egy team indító jegyzőkönyv keletkezik melyben rögzítve van:

  • célja, megnevezése
  • tagjai
  • indikátorai az elérendő eredménynek (minőségcél eltérési adat jellegűek)
  • megvalósítási terv, mely tartalmazza az ütemezéseket, mérföldköveket, annak eléréséhez szükséges nagyobb lépéseket, rész- és véghatáridőket
  • tervezet költség

A team munkája egy team számára létrehozott közös felületen történne, ahol a fenti adatok megfelelő bontásban elérhetők (Határidők, mérföldkövek, Feladatok). Egy-egy team ülésről jegyzőkönyv keletkezik, ennek adatai is, valamint az erőforrás-felhasználások (ki, mely főbb feladaton, menyi időt töltött el) is itt kerülnek rögzítésre.

A team életciklusának a végén egy záró jegyzőkönyv keletkezik, mely összefoglaltan tartalmazza, hogy mely feladatok kerültek elvégzésre, és milyen új feladatok generálódtak a team munkájának eredményeképpen.

Adatbank modul:

Célja a minőségcél modulnál felhasznált mérőszámadatok egységes nézőpont szerinti felvitele, tárolása, riportozása.

A modul adatszerkezetének leíró adatai a Minőségcél modul mérőszám-sablon törzsadataiban lennének definiálva az adatok forrása lehet belső (ilyenkor valamely szervezeti egységhez köthető) vagy külső (valamely külső forrásból származó benchmarking adat).

Az adatok rögzítése egy egységes felületen történne, mely később fokozatosan kiváltásra kerülne a meglévő forrásrendszerekkel történő adatgyűjtő illesztési interfacekkel.

  • 1. Az alapadatok bekerülnek az Adatbank relációs adatbázisába
  • 2. Az alapadatok elő feldolgozásra kerülnek, hogy feladhatók legyenek az OLAP adatbázisba
  • 3. Az adatok betöltődnek az OLAP adatbázisba

Az adatok további elemzése az OLAP adatbázisra épülő riportokon, vagy az OLAP adatbázist közvetlenül lekérdező Excel Pivot táblákon keresztül történik. Az OLAP adatbázisban a fajlagos adatok is kiszámolásra kerülnek, valamint minden mérőszám területileg, és időben már agregálva rendelkezésre állnak.

Környezetirányítási modul:

A modul célja a Nyírségvíz Zrt. technológiai folyamatai során keletkezett különféle hulladékok nyilvántartása, és a hatóságok felé küldendő adatszolgáltatások biztosítása. A modulban kezelve van a használt technológiák környezeti hatásainak felmérése, környezetterhelési szempontból való dokumentálása.

Veszélyes és nem veszélyes hulladékok nyilvántartása

A nyilvántartáshoz kezelendő törzsadatok:

Hulladék:

  • Megnevezése
  • EWC kód
  • Csomagolás módja
  • Fizikai megjelenési forma
  • Veszélyességi jellemzője
  • Veszélyes reakciók

Kezelés módja:

  • Megnevezése
  • Kódja

Telephely:

  • Neve
  • Címe
  • TEÁOR száma

Kezelendő forgalmi, bizonylati adatok:

Hulladék nyilvántartó lap. A ki- és beszállítások itt kerülnek nyilvántartásra:

  • Melyik telephely
  • Milyen hulladék
  • Szállítás iránya (ki vagy be)
  • Mikor
  • Mennyiség
  • „SZ” kísérőjegy száma (csak kiszállításnál)
  • Átvevő adatai (csak kiszállításnál)
  • Kezelés módja
  • Göngyölített mennyiség (számolt adat, az éppen aktuális mennyiség)

Üzemnaplón felvett mennyiség. A GIR rendszerben a felvett anyagok kerülnek rögzítésre, ezután üzemnaplókban rögzítik az egyes telephelyek az általuk felvett mennyiségeket, ez adható át interface segítségével a megvalósítandó modulnak. Az interface megvalósításáig a modulban kell rögzíteni az üzemnaplókon felvett mennyiségeket. A tárolandó adatok:

  • Melyik telephely
  • Milyen hulladék
  • Mikor
  • Felvett mennyiség

Az anyagmérlegnek tartalmaznia kell a felvételezett anyag mennyiségét (ami interface segítségével kerül be), amelyből veszélyes hulladék keletkezik. Az előző hónapról áthozott veszélyes hulladék mennyiséget a tárolt mennyiséget (adott hónapban keletkezett, és a múlt havi göngyölített) és a kiszállított hulladék adatait.

Technológiák környezeti hatásai

A nyilvántartásban kezelendő adatok:

Pontforrások:

  • Megnevezése
  • Leírása
  • Melyik telephelyen található

Technológiák:

  • Megnevezése
  • Tervadatai:
  • Év
  • Bemenő anyaglista
  • Keletkező anyaglista
  • Hatást okozó tényezők felsorolása kockázati tényezők megjelölésével.